2017.04.05. NYLON Magazine Germany - Mi volt a legromantikusabb dolog, amit valaha is tett Bill Kaulitz?

2017.04.05. NYLON Magazine Germany – Mi volt a legromantikusabb dolog, amit valaha is tett Bill Kaulitz?

Tinisztárok és aztán eltűntek a rivaldafényből? Ez jut eszünkbe, ha a Tokio Hotel hatalmas sikerére gondolunk. De a Kaulitz fivérek zenekara a nagy átalakulásokról és a meglepetésekről híres. Így a magdeburgi srácok hűséges rajongótábora nem lepődött meg mikor új albumukkal, a “Dream Machine”-nal ismét újra kezdték és áttörték a gátakat új turnéjukon.

NYLON: Tavaly egy fájdalmas szakítást dolgoztál fel a Billy projekttel. Most a “Dream Machine” jelenik meg. Új lemez, új szerencse?
BILL:
Ez határozottan egy új fejezet. A dalok sokkal álomszerűbbek és kevésbé populárisak. Az album iszonyatosan közel áll hozzánk és kedves számunkra, mert ezúttal tényleg mindent saját magunk csináltunk. Mi írtuk a dalszövegeket, és mi kevertünk mindent. A “Billy” egy kapcsolatról és a különböző szakítási fázisairól szól, amelyeken keresztül mész. Az új Tokio Hotel albummal inkább nosztalgiázunk, időnként visszanyúlunk a gyerekkorunkba, mert ez az érzés egyszer csak hirtelen előtört. Mikor ezúttal a stúdióban voltunk, kicsit olyan érzés volt, mint régen, és én is időnként visszanyúltam dalírás közben. De a “Dream Machine” a szerelemről is szól természetesen, mert a szerelem mindenféle formában létezik. Ez körülveszi a Tommal való kapcsolatomat is vagy azt, ami négyünk közt van zenekarként.

NYLON: Azt mondod, nagyon romantikus vagy. Mi volt a legromantikusabb dolog, amit valaha is tettél valakiért?
BILL:
Egyszer készítettem egy művészeti albumot az illetővel közös emlékeinkből és élményeinkből. Egy évig dolgoztam rajta. Szerintem ez nagyon romantikus. Emellett, cseréltem már gyűrűt és készítettem ékszert. Ó, és egyszer ajándékként adtam valakinek egy kutyát, egy piros masnival a nyaka körül. Ez romantikus, nem?

NYLON: Szerinted, a beteljesületlen szerelem a legromantikusabb?
BILL:
Nem akarok ebben reménykedni. Tom mindig azt mondja, hogy sosem lesz jól működő kapcsolatom, mert nem megy nekem. Ez szörnyű, persze! Mert szerintem, nagyon jól megy nekem, és pontosan ezért vágyom rá. De egyébként sosem volt még ilyen kapcsolatom. Azonban, még mindig hiszek abban, hogy találhatsz olyan szerelmet, ami nem fáj állandóan, hanem jobb emberré tesz. Ahol jobbak vagytok együtt, mint egyedül. De talán nem mindenki tapasztalja meg az ilyen szerelmet. Hatalmas szerencse kell ahhoz, hogy ilyet találjunk.

NYLON: Szóval a “Dream Machine” arról szól, hogy mit értetek el eddig, egyfajta utólagos bölcsesség. Mi van a bakancslistád élén?
BILL:
Szeretném megalkotni a saját divatmárkámat. Mikor szóló előadóként turnéztam terveztem egy pelerint a színpadra, egy igazi divatos darabot, és aztán még többet akartam ebben az irányban. De ha nem turnézunk vagy nem egy albumon dolgozunk, akkor teljes mértékben szeretnék erre koncentrálni. Először meg kell találnod az ismertető jegyedet. Yves Saint Laurent és Dior inspirálnak, mert ez a két kedvenc márkám. Valamint szeretné megnyitni a saját klubomat, szerintem az király lenne! Ahol mindent én alkothatnék meg a designt is beleértve. Igen, azt akarom, hogy enyém legyen Európa legjobb klubja.

NYLON: Szóval nem szenvedsz hiányt nagy tervekből. Kételkedsz néha magadban?
BILL:
Persze, néha azt gondolom, hogy nem tudom megcsinálni. De ezt aztán elhessegetem, és csak megyek tovább. Hiszek abban, hogy az a legfontosabb, hogy szeresd azt, amit csinálsz. A Tokio Hotellel pontosan ezért csinálunk csak olyan dolgokat, amelyeket 1000%-osan szeretünk. Ez az én mozgató rugóm. Biztos vannak olyan zenekarok, amelyek ugyanabba az irányba mennek évekig, mert tudják, hogy az működik. Én megunom ezeket.

NYLON: Annak ellenére, hogy visszavonultatok Kaliforniába, a rajongótáborotok még mindig vad. A közösségi média nem igazán segít távolságot tartani a rajongók és a sztárok között. Az Instagram, a Snapchat és társaik áldás vagy átok?
BILL:
Mindkettő. Egyébként nagyon intenzív rajongótáborunk van. Ez csodálatos és nagyon kivételes. Ha sok követőd van az Instagramon, de senki sem jön el a koncertedre, az gond és ez a jelentőség mostanság egyre gyakrabban előfordul. Már nincs igazi rajongói imádat. Mi még egy olyan korszakból jövünk, ahol a dolgok másként működtek, és ezért vannak még nekünk igazi rajongóink. De ez a magánéletben néha nagyon megterhelő és fárasztó. Ezért költöztünk Los Angelesbe, mert mindenkinek meg kell találnia magának az egyensúlyt. Ma is ezt csinálom. Vannak olyan pillanatok, amikor egyáltalán nem akarok semmit se közzé tenni, és egyébként az Instagramomon sem fogsz nagyon személyes dolgokat találni. Csak egyszerű bejegyzések vannak. Nem láthatjátok a házunkat, a családunkat vagy a barátainkat az oldalamon.

NYLON: Tegyük fel, hogy a zenekarotok történetét megfilmesítik. Ki játszana téged?
BILL:
Nagyon szeretem David Krosst, neki kéne engemet játszania. Imádom Kevin Spaceyt, de azt hiszem, helyettem ő inkább a turné menedzserünket játszhatná el.

NYLON: Híres vagy arról, hogy folyton megújulsz. Legközelebb melyik változatodat ismerhetjük meg?
BILL:
Ezt nem szoktam eltervezni, csak megtörténik. Imádom a divatot és az átváltozást. Ez az élet egyik értelme. Ha nem érzem jól magam, vagy ha nagyon padlón vagyok, akkor egy olyan szettet veszek fel, amitől nagyon magabiztos vagyok. Egyfajta erőt ad nekem. Ha iszonyatosan fáradt vagyok, akkor szeretek fehéret viselni. Ugyanez a helyzet a hajammal. Akár leborotválhatom a hajamat teljesen kopaszra, másnap viszont már egy parókát viselek. A turnén megint sok fellépő ruhára számíthattok.

NYLON: Ugyanez a helyzet, ha a tetoválásaidról van szó?
BILL:
Igen, teljesen. A csontváz tetoválás a kézfejemen nagyon spontán jött. A tetováló művész úgy készítette el, hogy először fel sem rajzolta. A következő tetoválásomat sem tervezem el. De előfordulhat, hogy holnap Tommal elmegyek egy tetováló művészhez, és annyit mondok, hogy “Csak csináld!”. Tavaly én is tetováltam egy rajongóra. Korábban még sosem csináltam ilyet, nagyon spontán jött. Kicsit úgy néz ki, mint egy börtön tetoválás, de mégis van bája!

NYLON: Mit gondolsz a politikai helyzetről, hogy Donald Trump az új elnök, mivel te is Kaliforniában élsz?
BILL:
Azóta nem voltunk az Egyesült Államokban. De mikor tényleg megválasztották Trumpot, nagyon ledöbbentünk. Még mindig nem tudom elhinni. Olyan, mintha 100 évet visszamentünk volna az időben. Azt hiszed, hogy mind haladószelleműek vagyunk, és aztán egy hatalmas nemzet megválaszt egy ilyen embert. Ez nagyon durva. Ki tudja, hogy a jövőben kapok-e egyáltalán új vízumot, talán vissza kell térnem Németországba.

NYLON: Mi zavar ebben a legjobban?
BILL:
Személyes támadásnak érzem a szabadságom ellen. Ahogy előadóként is. A szabadságról, a szerelemről és a szabad szerelemről énekelek. Oda akarok menni, ahova akarok, ott akarok élni ahol, akarok, azt akarok mondani, amit akarok, és azzal akarok lefeküdni, akivel csak akarok. Örülök, hogy itt vagyok, és nem kell megtapasztalnom azt a bukott életet az Egyesült Államokban.

NYLON: Azt hallottam, hogy nagyon is el tudnád képzelni, hogy Thaiföldön élj.
BILL:
Nagyon. Valami nagyon extrém dolgot akarok megint csinálni. Mondjuk hátizsákkal, kevés pénzzel a zsebemben utazgatni. Hatalmas ház nélkül, egyszerűen nagy kaland. Vagy elmenni Indiába, és motorral közlekedni. És ha nem találsz szállást, akkor egy pálmalevél is megteszi.

NYLON: Jelenleg is turnézol csak motor helyett turnébusszal. Ki alszik fent, és ki lent?
BILL:
Ez nagyon igazságtalanul dőlt el: Tomnak és nekem egész kis lakosztályunk van fent, viszont Georgnak és Gustavnak csak egy ágya van. De énekesként, nekem kell a legtöbbet aludnom, és egészségesnek kell maradnom. A turné alatt nagyon unalmas a bulizós életünk. Főként csak teát iszunk.

NYLON: Mit csinálsz, mikor nem tudsz elaludni?
BILL:
Biztos, hogy nem veszek be drogot. Los Angelesben mindenki ezt csinálja, mert ott most legális. Bárcsak lebeghetnék egész nap. Mikor fiatal voltam, nagyon jól tudtam így aludni. Manapság, inkább kínosan viselkedem. Így inkább iszom, például whiskey kólát és filmet nézek. Imádom például a “Stranger Things”-et.

NYLON: Mennyire folysz bele a koncertjeitek szervezésébe?
BILL:
Tudnotok kell, hogy a legkisebb világítást is mi gondoljuk ki és hagyjuk jóvá. Az egész showt mi találjuk ki. Minden hangszeren mi játszunk, és 8 hangszer van. A színpadon hét laptop van. Ez hatalmas szám műszaki értelemben. Minden effektet begyakorlunk. Sosem improvizálunk, hanem igazi koncepció van mögötte. Mi elterveztük, a “Dream Machine” pedig leszállt. Én vagyok a pilóta, és a többiek a másodpilóták.

NYLON: És hova tart az utazásotok?
BILL:
Meglátjuk. De persze az albumainkon át. Hatalmas kihívás 2017-ben a “Durch den Monsun”-t játszani. Rajongóként olyan dalokat akarsz hallani, amit már ismersz. Olyan keveréket kerestünk, ami jó nekünk, de a rajongókat is boldoggá teszi. Szerintem, sikerült.

NYLON Photoshoot by Felix Krüger [+9]

Forrás: NYLON Magazine Germany